Élelmiszer baktériumok paraziták
Utólag az alfajt S. Egyes szerotípusok előfordulása általános pl.
Typhimurium, Sa. Enteritidismásoké csak meghatározott gazdaszervezetre korlátozódik. Typhi, Sa. Paratyphi csak emberben, a Sa. Gallinarum madarakban, a Sa.
Abortiusovis juhokban, a Sa. Typhisuis sertésben él és okoz megbetegedést. A szalmonellák ürülékkel kerülnek a környezetbe vízbe, talajba, növényzetreahol hosszú ideig túlélhetnek, bár nem szaporodnak.
A fekáliás szennyeződés a szennyvízkezelés és a higiénia hiányosságai miatt kerül a vízbe és az élelmiszerekbe. A húsok szennyeződése közvetlenül az állatok szalmonellózisától származik, de többnyire a feldolgozás során kenődik a béltartalom a húsfelületekre. Darált húsban, tojásos, majonézes termékekben a szalmonellák szaporodni tudnak, ha a hőmérséklet 4 °C-nál nagyobb. Emberben a szalmonellák kétféle megbetegedést okoznak: a hastífuszt enterális lázatvalamint a tulajdonképpeni szalmonellózist gasztroenteritiszt ; az előbbi emberről emberre, az utóbbi élelmiszer-fertőzés útján terjed.
A betegség általában egy hét alatt gyógyul, de a tünetmentes ember vagy állat még hetekig ürít szalmonella baktériumokat.
Élelmiszer baktériumok paraziták. Global Navigation
A tífuszos megbetegedéshez szájon át történő fertőzéskor több mint sejt szükséges. A szalmonellák nagyszámú virulenciatényezővel győzik le a szervezet ellenállását, ezek génjei a kromoszómán csoportokban és plazmidokon helyezkednek el. Typhit a tok is védi a fagocitáktól, mi több, egyéb virulenciafaktorai segítségével pedig betör a fagocita élelmiszer baktériumok paraziták vakuólumaiba és azokban osztódik.
Az elszaporodott sejtek a nyirokutakon át a vérkeringésbe jutnak és kialakul a bakteriémia.
Élelmiszer baktériumok paraziták. Ténytár szakembereknek
Így fertőződik a lép, a máj, ritkábban a vese, a tüdő, az ízületek is. A járványveszély miatt fontos, hogy ezeket kizárják az egészségüggyel, élelmiszerekkel kapcsolatos tevékenységből.
A szalmonellózis kialakulásához, élelmiszert fogyasztva, szintén nagy dózisú fertőzés — sejt vezet. Az epitéliumon át a bél lumenébe kerülve a sejtekből hőlabilis enterotoxin és egy citotoxin válik szabaddá, amelyek a gasztroenteritisz hasmenéses és egyéb tüneteit okozzák.
Ezek az étel elfogyasztása után 6—8 órával jelentkezhetnek, de a betegség 5—7 nap alatt lezajlik.
A baktériumürítés átmeneti, 1—2 hétig tart. Többnyire állati eredetű élelmiszer élelmiszer baktériumok paraziták fertőzött, főleg a töltelékes hústermékek, továbbá a tojással készült hidegkonyhai készítmények, de gyakorlatilag bármilyen élelmiszer tartalmazhat szalmonellákat, ha az elkészítés, tárolás, felszolgálás higiéniai szabályait áthágják.
A tojás héja már a tyúkban fertőződik, azonban a szalmonellák kevésbé tudnak bejutni a tyúktojásba, mert annak héját kutikula védi.
Ezzel szemben a kacsatojásba, még a kloákában, a porózus héjon keresztül bejut a Salmonella, ezért azt élelmiszer készítésére nem szabad használni. Az évenkénti esetszám 10—15 ezer körül mozog, a megbetegedésekben vezető két szerotípus a Sa. Enteritidis és a Sa. Az évtizedekkel ezelőtt még járványos méretű hastífusz ma évente csak néhány esetre korlátozódik. Typhi ellen hatékony vakcina létezik, a védekezésnek ezt a módját a gasztroenteritiszt okozó, jórészt az állatállományt fertőző változatos szerotípusok miatt nem lehet sikerrel alkalmazni.
A megelőző védekezés lehetőségei az állattartás körülményeiben, a tápok, takarmányok tisztaságában, az élelmiszer-feldolgozás higiéniájában rejlenek. Escherichia coli Rendszertanilag az Escherichia coli az Enterobacteriaceae család tipikus képviselője 4. Bár DNS-homológia szerint az E. A baktériumot sokáig a vastagbél jellegzetes kommenzális tagjának tekintették, és első patogén törzseit ben írták le.
A kólibaktérium az ember, a melegvérű állatok és a kétéltűek bélcsatornájának normál lakója.
A víz és élelmiszerek vizsgálatában fontos megkülönböztetni az egyéb, rokon, ún. Kimutatása különféle differenciáló táptalajokon és a laktóz erjesztés alapján történik, elkülönítése pedig az IMViC próbákkal indol- metilvörös- Voges-Proskauer- és citrátreakciók; az első kettő pozitív az E. A laktózt késve vagy gázképzés nélkül erjesztő, nem mozgó törzsek könnyen összetéveszthetők a shigellákkal.
A shigella szerotipusok O-antigénjei csaknem azonosak az E. Ezeket a törzseket speciális csoportokba sorolják virulencia tulajdonságaik, patogenitásuk mechanizmusa, az okozott klinikai tünetek és O:H szerocsoportjaik alapján. Az enteropatogén E. A fejlett országokban az as évek óta nem jelentős. Az enteroinvazív E. A baktériumok a vastagbelet támadják meg.
Kövics György MOM Biokultur
Az enterotoxigén E. Az enterohemorrágiás E. A tünetekért két citotoxin felelős; ezeket verotoxinnak nevezik VT1 és VT2, mivel hatásukat egy afrikai zöldmajom vese sejtvonalán mutatták ki. A VT1 azonos a Shiga toxinnal, és feltételezik, hogy a toxinképződésért felelős gén a Shigellából került át az E.
A csoport nevezetes képviselője az OH7 szerotípus, amit ben azonosítottak egy hamburger okozta járványból, Kaliforniában. Más, nem kellően hőkezelt hús- és tejtermékekkel, salátákkal világszerte terjed.
Élelmiszer baktériumok paraziták
A legtöbb OH7-es törzs az Élelmiszer baktériumok paraziták. Ezek különböző megtapadási képességet mutatnak az epitéliális sejtekhez, és lokálisan tapadó, enteroadhezív E. A fejlődő országokban, Indiától Brazíliáig, főleg az utóbbiak okoznak tartós hasmenést kisgyermekekben. A bélcsatorna megbetegedésein kívül két jellegzetes kórképet okozhatnak még a patogén E. Újszülöttekben, csecsemőkben súlyos, gyakran halálos agyhártyagyulladás tényezői bizonyos tokos K-antigént hordozó törzsek.
Felnőttekben viszont az E. Shigella dysenteriae A Shigella nemzetségben négy fajt különítenek el a szomatikus O-antigének szerinti szerológiai csoportokba: Si. A bélbaktériumok többségétől eltérően nem mozgók. Mint már említettük, molekuláris szempontból a négy szerotípus azonos fajt képvisel, amely még az E. A shigellák a vérhas dizentéria kórokozói; az egyes szerotípusok fajok előfordulása élelmiszer baktériumok paraziták különböző régiókban eltérő.
A fejlődő országokban járványos méreteket öltő vérhast a Si. A megbetegedés a fertőzés után néhány nappal jelentkezik heves, vizes hasmenéssel, amit véres székletürítés és végbélgyulladás követ.
Bár jó állapotú szervezet 3—5 nap alatt spontán gyógyul, csecsemőknél és alultáplált felnőtteknél a dizentéria halálos végű lehet. Ezeket a baktériumokat csak az ember és a főmajmok hordozzák, más állatokat nem betegítenek meg. Mivel a külvilágban sokáig nem élnek túl, a fertőzés forrása mindig a élelmiszer baktériumok paraziták ember, ritkán víz vagy élelmiszer. Ez utóbbiak fekáliával vagy tisztátlan kézzel szennyeződnek.
Yersinia enterocolitica A bélbaktériumok családjának Yersinia nemzetségéhez három elsődleges humán patogén faj tartozik. A továbbiakban ez utóbbiról lesz szó. Jóval később, ban tisztázták ételfertőzésekhez fűződő szerepét. Ez azért vált jelentőssé, mivel az enterobaktériumok között szokatlan módon pszichrotróf, szaporodik még 4 °C-on és túléli a fagyasztást. Gyakori tejtermékekben, fagylaltokban, és közvetítői a húsok, hústermékek is.
